Plágium2000, Budapest, 2008-

Posts Tagged ‘Hajdu Zsolt’

Sátán-Sátán

In 2011, fluxus, hungary, pálinka, Plágium2000 on október 27, 2012 at 5:57 du.

Berei Zoltán – Hajdu Zsolt – Kótun Viktor: Sátán-Sátán
Erdély Miklós után, akció, Budapest, 2011

kamera: Kangiszer Dóra

A Harmadik multiplika show építése alatt homlokunkra ragasztottunk egy-egy Isten feliratú matricát, amit alapvetően Ben Vautier Isten c. multiplikájához használtunk. Mielőtt pálinkával koccintottunk volna eszünkbe jutott Erdély Miklós Isten-Isten c. műve. Ezt az Erdély által is megidézett gesztust kombináltuk egy neológ konceptuális hozzáállással, ami Isten-Isten helyett Sátán-Sátánra koccint. Ehhez még lásd a Foku drakuluj c., szintén 2011-es Plágium2000 művet.

CD torta

In 2009, cd, hungary on május 16, 2012 at 9:09 du.

Hajdu Zsolt: CD torta | CD Cake, 2009

cdk, ragasztó

Hajdu Zsolt további blogjai >>>
Karcag kriminál & Csicska kép 

Újságorta >>>

Hajdu Zsolt az elejétől fogva részt vett a Plágium2000 projektjeiben, így közelről inspirálta az Újságtorta, illetve annak készítése is. A 2009-ben rendezett Első multiplika piknikre készítette el egy példányban azóta sem ismételt művét, a CD tortát, mely másolt, „kalóz” CD lemezekből összeragasztott torta, az Erdély műhöz hasonlóan egy kivágott szelettel.

Ez a CD mű már nem az ún. sajtószabadságot tárgyalja (de nyilvánvalóan magában hordozza bujtatva az Újságtortát is), hanem egyfelől a mindennapi zene-, filmfogyasztási szokásainkat, másfelől pedig generációnk letöltési rutinját, a szellemi tulajdon nevetségességét, az egymásnak ajándékba égetett lopott dalokat, romantikus és/vagy kalandfilmeket, ennyiben tehát kapcsolódik a korábban, a Creative Commons kapcsán tárgyalt témakörhöz.

Párhuzamba állítva az Újságtortával egy újabb érdekes jelentésréteg bontható ki: a napilap olvasó ember otthonának egy zugában gyűlnek napról napra az újságok stócban, amit vagy elvisz egyszercsak a méhbe (esetleg a papírgyűjtő iskolásoknak ad), vagy eltüzeli, vagy egyszerűen bedobja a (szelektív) kukába, vagy, ha ilyesmi jut eszébe Újságtortát készít belőle. Ezzel ellentétben az ember az 1990-es évek második felétől a 2000-es évek elejéig mindent kiírt CD-re, ezen hozta-vitte az adatokat stb. A napilap kérészéletű hírértékéhez képest a CD-k egészen addig megőrizték hírértéküket, amíg be nem robbant a szabad piacra a külső merevlemez. A CD forradalmisága, amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tünt. Hajdu Zsolt pedig ült a szobájában 2009-ben, és azon tűnődött, mit is kezdjen azzal a rengeteg írott CD-vel?


 

Magyar utcakő

In 2008, hungary, Plágium2000, street on április 22, 2009 at 10:03 de.

Magyar utcakőGulyás Gyula: Magyar utcakő | Hungarian Cobblestone, 1972
Kiadó | edition: Plágium2000, 2008

Gulyás Gyula piros-fehér-zöldre festett utcakövet postázott Tót Endrének
(március 15. tiszteletére) 1972. március 13-án. forrás: Artpool.hu

„/Március 15 tiszteletére/ 1972 MÁRCIUS 13-án Tót Endre festőművésznek postáztam egy alkotásomat, amit 1972 MÁRCIUS 14-én kapott meg. Csomag tartalma egy 19 kg-os MAGYAR szürke utcai bazaltkő kocka, mely PIROS FEHÉR ZÖLD színre lett befestve.” Gulyás Gyula[1]

Erős és drága gesztus is postázni egy 19 kg-os utcakövet. A mail art úttörői postára adtak már sok lehetetlen tárgyat, de az utcakő (a szocialista avantgárd művészettörténet örökségében ráadásul) egy nagyon erős tárgy, amit a nemzeti trikolórral való fedés tovább erősít egy konkrét irányba. A sztálinista diktatúrában a nemzeti trikolór az ellenzékiség szimbolika rendszeréhez tartozott, ebben a kontextusban szép műnek tekinthető Gulyás mail art munkája, amivel üdvözli kollegáját. A mai napon sincs ez máskép: jóllehet megváltozott kontextusban, de a trikolór most is bizonyos politikai ellenzéki erők szimbolúmaként használatos, gyakran egymással látszólag rivalizáló csoportok esetében is.

2006-ban a kiprovokált, nemzeti börleszkbe illő zavargások során ugrott meg a nemzeti zászlós nemzeti radikális fiatalok merészsége és ezzel együtt trendisége. Ők kukákat borogattak és macskaköveket szedtek fel, hogy dobálják, vagy éppen halomba rakják, mire válaszul a rendőrség egy-egy szerencsétlenül jártat végigrugdosott a Rákóczi úton, vagy éppen kilőtte a szemét. Ezeknek az őszi napoknak állít emléket a Magyar utcakő általunk készített verziója: 2008-ban Hajdu Zsoltot kértem fel, hogy a 2006-os őszi  budapesti zavargások alatt gyűjtött belvárosi macskaköveket fesse be a nemzeti trikolórba.

Néhány jellegzetessége miatt összehasonlítható ez a mű Szentjóby Tamás 1969-es Csehszlovák rádió 1968 c. munkájával. Ennél a munkánál egy népi, háborús helyzetben használt gerillataktikának állított emléket multiplikamű formájában Szentjóby. 1968-ban a Varsói Szerződés hadseregei megszállták Csehszlovákiát és tevékenységeik során több tucat embert megöltek. Ebben az időben, minekutánna a hadseregnek ki volt adva az utasítás, hogy minden rádiót el kell kobozni az emberektől (hogy ne fejthesse ki hatását a Szabad Európa rádió propagandája), az emberek körében terjedni kezdett egy recept: „Hallgass újságpapírba csomagolt téglát az utcán!” Ez az akció bár látszólag egy egyszerű provokáció a megszálók felé, valójában méreteinél fogva jelentősen képes lassítani a hadsereg munkáját.

Szentjóby munkája annyiban állt, hogy a készen vett téglát magánmitológiájára jellemző kénnel fedi, s így állítja ki. „Hallgass kénnel borított téglát  galériában!” Szentjóby munkája hordozható háborúellenes emlékmű, tiszteletadás az emberek természetes találékonyságának. Ezzel ellentétben a Magyar utcakő mást jelent, mind az 1972-es, mind a 2008-as verziójában. 1972-ben (4 évvel Csehszlovákia megszállása után) az utcakő a nem aktív ellenállást szólítja meg, Tót Endre Talpra magyar avantgarde! munkájához hasonlóan, a korábbi korok aktív ellenállására emlékszik: olyan így ez a trikolór utcakő, mint évtizedekkel a kuruc felkelés után egy díszesre faragott fokos.

2008-ban viszont egy olyan fantáziátlan és gyökértelen közegben készült el az új verzió, amelyben a politikai erők könnyűszerrel vezetnek meg akár szélesebb rétegeket is. Egy, az alapvetően a társadalmi békétől és az elnyomott rétegek passzivitásától terhes korszakban jelentkező látvány lázongás utcaköveit preparálja ki giccses nippnek.


[1] Gulyás Gyula: kézirat, forrás: Artpool Művészetkutató Intézet 

Gazdasági válság

In 2008, 2011, food, hungary, video on április 22, 2009 at 9:51 de.

Gazdasági válság

Hajdu Zsolt: Gazdasági válság | Economical Crisis, 2008

*

http://ingyenmutargy.blog.hu/2009/01/13/ingyenmutargyak_utoelete

*

Mécs Miki produces the American version of the Economical Crisis sandwich during the 1st Multiple Picnic.

http://copyshopshow.wordpress.com/2009/06/19/economical-crisis/

*

Hajdu Zsolt produces both the classic and the American version of the multiple at the 1st Multiple Symposion.